A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai alapján az új forgalmi renddel 19 600 járművel csökkent a Lánchíd forgalma – mivel a személyautók nem mehetnek át, úgy is fordíthatjuk ezt a közlést, hogy ennyi személyautó nem megy át naponta a Lánchídon. De mivel az autók nem önmagában való géplények, és sok autóban nem egy ember ül, talán nem nagy merészség azt mondani, hogy naponta 20 000 olyan ember nem mehet át a Lánchídon most, akik korábban használhatták azt.

Nézzük a nyereség oldalát: bringával és mikromobilitási eszközzel a felújítás előtt napi 1100 áthaladást mértek, most, az új forgalmi rend tesztidőszakában 2000-et. Tehát a növekmény 900 áthaladás. Akkor lássuk a buszok forgalmát. A BKK számításai szerint a felújítás előtt naponta 14 340 fő haladhatott át a Lánchídon közösségi közlekedéssel, tehát busszal. A híd újranyitása óta ez a szám 16 240 fő. A buszok esetén tehát a kalkulált növekmény 1900 fő.

Tehát a személyautók kitiltásával (mínusz 19 600 járműáthaladás) elérte a városvezetés, hogy korábbiakhoz képest 2800-al több ember menjen át busszal és bringával. Tehát, mivel egy autóban nem egy ember ül, közel 20 000 ember nem mehet át, hogy 2800 emberrel többen menjenek át nem autóval.

Persze az is izgalmas kérdés, hogy szintén a főváros beszámolói szerint nő a kerékpározók száma városszerte. Tehát nem kizárható, hogy a személyautók feltételezett jelenléte mellett a Lánchídon ugyanúgy lemérhetnék a megnövekedett bringás forgalmat. A busszal áthaladók számának a növekedése megint omladékos terület, mert ezt a növekményt akkor mérték, amikor gyalog még nem lehetett átkelni a hídon, mert még nem adták át a járdákat. Így a BKV buszaival ingyen át lehetett haladni a hídon, annak, aki gyalog szeretett volna. Továbbá a BKK busz férőhellyel számolt, tehát a kalkulált szám nem fedi a valósan busszal áthaladó emberek számát, hiszen üzemkezdettől üzemzárásig nem teljesen kihasznált, tömött buszok járnak. Tehát könnyen előfordulhat, hogy nincs is növekmény, vagy ami van, az amúgy is meglenne, személyautó forgalom mellett is. És az is figyelemfelhívó szituáció, hogy úgy fest, hogy a hidat túlnyomórészt autót használó emberek vették igénybe a felújítás előtt.

Mindeközben a városvezetés azt igyekszik igazolni, hogy amúgy is kevés autós használná a Lánchidat. Persze ehhez igyekeznek is megteremteni a körülményeket, akárcsak az Andrássy út körúton belüli szakaszának a forgalmi szempontból történő ellehetetlenítésével. Felvetik, hogy amúgy is csökken a budapesti hidak forgalma. És ezen adatok között mit látunk? A Lánchídhoz legközelebbi két híd, úgymint a Margit híd, és az Erzsébet híd forgalma nőtt. Körülbelül 12 000 áthaladással. És egy távolabbi hídé is, a Rákóczi hídon körülbelül 4000 áthaladásos növekményt mértek. Majdnem megvan a 19 600 autónk a Lánchídról. Odébb tolták a „problémát”, végeredményben az autót használók kerülnek, nem a döntéshozók. De a levegő nem lesz jobb attól, ha ugyanaz az autó 35 perc helyett 52 percig járatja a motorját „A” és „B” pont között haladtában.

Egyelőre nehéz realisztikus látásmóddal meglátni az előnyt a Lánchíd új forgalmi rendjében. Mert mitől lesz jobb egy város közlekedése, ha folyamatosan szűkítik a közlekedési utak keresztmetszetét? Vélhetően nem lesz jobb. De persze lehet más pozitív hozadéka, csak idő kell ahhoz, hogy megtapasztaljuk mi az. De most úgy tűnik a Lánchíd jelenlegi forgalmi rendjét csak nehezen kézzelfogható elméletek indokolják, a realitás nem. És nem a köz érdeke szerinti a döntés, és erre a főváros hídhasználati statisztikája az igazolás, amely alapján inkább igazítani kéne a meghozott döntésen, mintsem kitartani mellette, sőt hasonló indokrendszerrel további útvonalakat átalakítani.