Egy ifjú norvég hölggyel szemben, aki az elmúlt évben Osló belvárosában úgy vezette személygépkocsiját, hogy vérének véralkohol értéke háromszor magasabb volt a Norvégiában engedélyezett maximális értéknél (0,2 ezrelék helyett 0,6 ezrelék volt a BAC szintje), ittas járművezetés miatt fő büntetésként 250 000 norvég korona bírságot szabtak ki (ez mintegy 25 000 eurónak, azaz napi árfolyamon számolva 77 millió forintnak felel meg.). Bár az összeg igen tetemes, a hölgy még így is örülhet ennek a bírságnak.

A 22 éves Katharina G. Andresen ugyanis egy több generáció óta sikeresen működő bank örökösnője, egyike a világ egyik legfiatalabb milliárdosainak, és leggazdagabb ember  a Földön a 22 évesek korosztályában. Tetemes vagyona miatt a híresztelések szerint akár 5 millió eurós bírságra is számíthatott volna. A jogerős ítéletet kihirdető bíró azonban arra a következtetésre jutott, hogy K. G. Andresen vagyona döntően részvényeken alapult, és tényleges rendszeres jövedelme alapján a 25 000 eurós büntetés kiszabása volt indokolt (az érvényben lévő norvég irányelvek alapján a 0,5 ezreléket meghaladó BAC értéknél a pénzbírság összegének legalább másfél havi alapfizetésnek kell lennie, mely nem lehet kevesebb, mint 10 000 norvég korona).

Az elkövetett jogsértés, azaz ittas vezetés miatt a bíróság mellékbüntetésként 18 nap felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabásáról, valamint a vezetési jogosultság ideiglenes korlátozásáról, a vezetői engedély 13 hónapra történő bevonásáról is rendelkezett.

Fontos tudni, hogy az ittas járművezetés Európában a közutak második fő gyilkosának számít a gyorshajtást követően. Ennek megfelelően az egyes országok szigorú jogi eszközökkel lépnek fel ezzel a közúti közlekedésbiztonságra kiemelt veszélyességű jogsértéssel szemben és az alkalmazott szankciók ennek megfelelően magasak.

A pénzbírságok kiszabása vonatkozásában kontinensünkön alapvetően két modellt különböztetünk meg. Az egyik esetben a bírság összegének meghatározásakor figyelembe veszik az elkövető vagyoni, jövedelmi helyzetét (mint pl. Norvégiában), míg más országokban a büntetés nem személyfüggő, azaz ugyanazon jogsértés elkövetése esetén a bírság összegét jogszabály konkrétan határozza meg, mely érvényes mindenkire, foglalkozástól, jövedelemtől, keresettől, szerzett, vagy örökölt vagyontól függetlenül.

A jövedelemmel összefüggő bírságolásokra Norvégián túlmenően további példák is említhetők. Finnországban például a „napi bírságolás” rendszerét alakították ki, mely összegét az elkövető vagyoni-jövedelmi viszonyai alapján határozzák meg. Az egyes jogsértő cselekményeknél pedig a szankciót úgy szabják ki, hogy az egy napi bírságot szorozzák fel különböző szorzókkal, melyek az elkövetés jellegével és a cselekmény veszélyességével vannak összefüggésben. Az Egyesült Királyságban a bírók nem napi, hanem „heti bírságolási rendszer” keretében szabják ki a pénzbüntetéseket, és hasonló rendszer bevezetését fontolgatja Írország is.