Nyáron, különösen azokon a napokon, amikor nagyon meleg az idő, százezrek töltik szabadidejüket a hazai vízpartokon. A víz segít elviselni a hőséget, és tökéletes lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, pihenésre, szórakozásra. A fürdőzés azonban komoly veszélyeket is rejt. Sajnos a meggondolatlanság, az alapvető szabályok figyelmen kívül hagyása minden évben halálos balesetekkel jár.

A kánikulai napokon jellemző baleseti ok, hogy sokan ugranak felhevült testtel a hideg vízbe, gyakrabban fogyasztanak szeszes italt úszás, gumimatracozás, vízi biciklizés, vagy csónakázás előtt, illetve többen keresik fel a fürdés szempontjából tiltott vizeket, például a bányatavakat.

Ezzel szemben a hűvösebb, szelesebb napokon gyakrabban borulnak fel a vízi járművek, és a horgászbalesetek is nagyobb számban fordulnak elő. A folyóvizekben (folyók, vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek (a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 1.§)

Különösen veszélyesek a bányatavak, az állandóan változó vízmélység- és hőmérséklet különbség miatt. Szabadvizek mentén a legbiztonságosabb a kijelölt fürdőhelyen történő fürdőzés. A kijelölt fürdőhely határát a parton táblával, a vízben bójákkal jelölik. Ezeket a helyeket szakemberek választják és jelölik ki. Figyelni kell arra, hogy a kijelölt területen történjen a fürdőzés. A fürdés tilalmát, vagy a veszélyes, fürdésre alkalmatlan helyeket “FÜRÖDNI TILOS!” táblával jelzik.

Az úszóeszközök (vízi bicikli, gumimatrac ill. más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak. Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.

Tilos fürdeni többek között hajóútban, kikötők, hajóállomások, vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák területén, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig, valamint ahol azt tiltó tábla jelzi.

Külön is szükséges szót ejteni legkedveltebb hazai úti célunkról, a magyar tengerről. A Balatont a „szeszélyes” tavak között tartják nyilván. Váratlanul, „szinte a semmiből” törhetnek elő veszedelmes viharok, s a hirtelen fodrozódó, méteressé váló hullámok – különösen az északi parton – gyakran a tó belseje felé sodorják a matracosokat, szörfösöket, vízi bicikliseket és a vitorlásokat. Hasonlóan végzetes lehet az a jelenség, amikor a heves szélvihar által a víz felszínéről „leszakított” sűrű vízpermet a levegővétel lehetőségétől fosztja meg a fürdőzőket, ide értve a jól úszókat is. Az előzőekben említett, valamint az ezekhez hasonló „szeszélyek” sok esetben okoznak veszélyhelyzeteket, így elmondható, hogy minden évben bőven van munkájuk a balatoni vízirendészet munkatársainak és az vízi mentőknek.

Végezetül összefoglaltunk néhány hasznos tanácsot a fürdőzés biztonsága, a vízi balesetek megelőzése érdekében:

– gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek;

– nem szabad fürödni közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, illetve szeszesitaltól befolyásolt, gyógyszer vagy kábító hatású más szer miatti bódult állapotban;

– napozás után zuhanyozással, vagy más módon le kell hűteni magunkat, felhevült testtel soha nem szabd vízbe menni;

– lehetőség szerint meg kell ismerni a fürdésre igénybe venni kívánt vízterület sajátosságait, mederviszonyait, tájékozódni kell a várható időjárásról és a segélykérés módjairól. Gumimatrac, vízi bicikli használata során sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani, és ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről. Fejes-ugrás a sekély vízbe súlyos sérülést okozhat!

– ismeretlen helyen nem szabad vízbe ugrani, ugyanis a vízfelszín alatt található és nem látható kövek, cölöpök, karók és egyéb tárgyak maradandó csigolya- és gerincsérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak!

– szív- és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek;

– aki nem tud úszni, mély vízbe még felfújható fürdőeszközzel se merészkedjen be (gumicsónak, gumimatrac);

– az úszóeszközök (vízi bicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak;

– fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék;

– nem szabad a szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után úszni, mert életüket veszélyeztetik. Ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, míg a segítség megérkezik, és ne hagyják el azt!

– az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképpen, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény vagy mentő-gallér használata. Legbiztonságosabb a megfelelő méretű, nyakgallérral rendelkező mentőmellény;

– gyermeket még a vízparton sem szabad felügyelet nélkül hagyni;

– gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és a vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentőőrséget kell állítania;

– gyermekek felnőtt felügyelete nélkül lehetőleg ne használjanak vízi biciklit;