A megfelelő egyensúlyérzékeléshez számos szervünk hibátlan együttműködése szükséges. A szédülés – amely nem más, mint a térérzékelésnek egy bizonyos zavara – többek között a belsőfülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavara miatt jöhet létre, de egyéb betegségek, szélsőséges esetekben akár az anyagcsere kóros állapota, vagy pszichés állapot is előidézheti.

A szédülékenység sajnálatos módon nem válogat, bármely korosztályt érintheti – habár megjelenésének okai eltérőek lehetnek a különböző életszakaszokban. Míg gyermekkorban, vagy fiatal felnőttként főként belsőfül működési zavar, lázas állapot, esetleg fertőzés felelős a szédülésért, addig időskorban gyakoribb, hogy kardiovaszkuláris kórképek, anyagcserezavarok vagy idegrendszeri betegségek állnak a panasz mögött. A tendencia az, hogy a kor előrehaladtával egyre több betegnél jelentkezik szédüléses panasz.

„A szédülés időnként önálló kórkép – leggyakoribb ezek közül a jóindulatú helyzeti szédülés, – nagyon gyakran azonban egyéb betegség tünete, kísérő jelensége.  A szédülést panaszoló beteg esetében akár ájulást megelőző, vagy szívritmuszavart jelző állapotra, nátrium-kálium egyensúly eltolódására, kiszáradásra, lázas állapotra, fertőzésekre is lehet gyanakodni. Előfordul hasonló panasz központi idegrendszeri megbetegedések esetén is, főként kisagyi betegségek, idegrendszeri elfajulásos  betegségek esetében: Parkinson tünetegyütteseknél például akár első panaszok között lehet az elesési hajlam.” – magyarázza Dr. Nagy Marianna neurológus, majd hozzáteszi, nem szabad elfelejtkezni a lelki egyensúlyzavarhoz társuló egyensúlybizonytalanságról, hiszen a pszichés állapotnak is kulcsfontosságú szerepe van abban, mennyire érezzük biztosnak testünk térbeli helyzetét.

Ahogy a szakember is említette, a szédülés tehát lehet banális, csupán néhány napig fennálló panasz, esetenként azonban utalhat komoly, akár az életet veszélyeztető betegségekre is. Ennélfogva a gépjármű vezetési képesség akkor állapítható meg, ha a szédülés kiváltó oka pontosan ismert. A doktornő így fogalmaz: „Természetesen a szilveszteri buli plusz alkoholfogyasztás kombinációja megfelelő „terápiával” kezelve múló állapotnak tekinthető, így ebben az esetben nem kell a fiókba tenni a jogosítványt. A nem egyértelmű, vagy kóros esetekben azonban elengedhetetlen a háziorvosi vizsgálat, szükség esetén pedig szakorvosi vélemény dönthet arról, alkalmas-e a beteg gépjármű vezetésre. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szédülékenység esetén hosszú időre el kell búcsúzni a vezetéstől, hiszen lehetséges, hogy hamar múló állapotról van szó, és a beteg 1-2 napon, esetleg néhány héten belül visszatérhet a megszokott ritmusához, mindennapi tevékenységeihez.”

Autóban, repülőn vagy hajón való utazáskor azok is szédülékennyé válhatnak, akikre a mindennapokban mindez nem jellemző. Utazáskor ugyanis a belső fülnek fel kell dolgoznia az ingerek áradatát, és sokan nehezebben tudják követni a szokatlan mozgásokat – például a kanyarodást vagy a légturbulenciát. Ebben az esetben a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés nincs összhangban, az agy nem tudja hozzárendelni a látott képeket a belső fülből érkező ingerekhez, ami szédülést idézhet elő.

Dr. Nagy Marianna a következőket javasolja: „Ha a szédülésre hajlamos ember már kivizsgált beteg, tehát tudja magáról, hogy ritka epizódokban ugyan, de előfordulhat szédülésrohama, akkor nincs szükség korlátozásra. Ha azonban vezetés közben éri el a panasz, nyilvánvalóan azonnal le kell húzódnia biztonságos helyre, és a vezetést felfüggesztve segítséget kérni. A szédülésrohamban használatos gyógyszerek nem hatnak azonnal, így nincs értelme azt az autóban tartani, de a mobiltelefon feltétlenül legyen elérhető, hogy a beteg tudjon hívni megbízható sofőrt, vagy komolyabb probléma esetén orvosi segítséget.”