Földünkön található néhány olyan ország, mely területén nincsenek konkrét, jogszabályban meghatározott sebességhatárok. Ezekben az országokban a járművek haladási sebességének elviekben felső korlátozása nincs. Ilyen többek között Afganisztán, Észak-Korea, az Ír tengeren található Man sziget, és még néhány kisebb fejlődő ország.

Ebből a szempontból Németországnak sajátos helyzete van. Bár a  precizitásukról és szabálytiszteletükről méltán híres németeknél az StVO (német KRESZ) előírásai a különböző úttípusokra engedélyezett sebesség-értékeket konkrétan meghatározzák, egyetlen kivétel mégis van. Személygépkocsival közlekedve ugyanis a megengedett sebesség felső határa elvileg nincs konkrét értékhez kötve, kivéve persze, ha az adott pályaszakaszon sebességkorlátozás van érvényben.

Napjainkban a német autópályákon – korlátozás, tilalom és egyéb veszélyes körülmény hiányában – az ajánlott haladási sebesség 130 km/h, de ennél gyorsabban is lehet haladni anélkül, hogy a jármű vezetője jogsértést követne el. Ha azonban a biztonságos közlekedés az ajánlott 130 km/h értéknél nagyobb haladási sebességet már nem tesz lehetővé – különös figyelemmel a kedvezőtlen időjárási, látási, vagy útviszonyokra, a forgalom sűrűségére, vagy egyéb veszélyre – akkor a sebességet csökkenteni kell.

Németországban az autópályákra engedélyezett sebesség korlátozásának kérdése az elmúlt időszakban többször is felmerült, eddig azonban konkrét kormányzati beavatkozásokra nem került sor. Ennek természetesen több oka is lehet.

Az elmúlt hetekben egy érdekes közvélemény-kutatás eredménye látott napvilágot, melyet 2015. október 09 és 13 között a YouGov cég végzett a német lakosság körében. A közvélemény-kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a közlekedők támogatnák, vagy elutasítanák azt, amennyiben az autópályákon sebességkorlátozást rendelnének el. A konkrét kérdések az esetleges 150 km/h, 130 km/h, illetve 100 km/h felső sebességhatár esetében kérte a válaszadók véleményét.

A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége, 56%-a támogatásáról biztosította a megengedett legnagyobb sebesség 150 km/h-ban történő maximalizálását az autópályákon, ezzel szemben az elutasítók aránya 39% volt (a többiek, a megkérdezettek 5%-a nem tudott érdemi választ adni).

A 130 km/h vonatkozásában a támogatók már kisebbségben maradtak, arányuk 40% volt az elutasítók 56%-os arányával szemben. A 100 km/h legnagyobb sebesség értéket pedig már csak a válaszadók 11%-a tartotta bevezethetőnek, a túlnyomó többség, az érintettek 86%-a kifejezetten ellenezte azt.

Az előzőeket összefoglalva: a német lakosságot reprezentáló megkérdezettek több mint fele támogatta a 150 km/h-ban maximált haladási sebesség bevezetését az autópályákon, az ennél alacsonyabb határértékeket azonban a többség elutasította.

Érdekesség, hogy az idősebb közlekedők jóval nagyobb arányban támogatták a 150 km/h, vagy 130 km/h sebességkorlátozás bevezetését, mint a fiatalabb korosztályok tagjai. Példaként említve: a 130 km/h sebességlimit bevezetését az 55 év felettieknek mintegy a fele (49%-a), a 18-24-éveseknek viszont csak az egynegyede támogatta. A 150 km/h vonatkozásában az arányok megváltoztak: a fiatalok egyharmada (34%-a), az idősebbeknek viszont a kétharmada (65%-a) tartotta támogathatónak ennek a magasabb szintű sebességkorlátozásnak az általános elrendelését az Autobahn-okon.

Az esetleges sebességkorlátozás bevezetésének legfőbb indoka a közlekedésbiztonság javítása, azaz a közúti balesetek, a súlyos sérülések és a halálos áldozatok számának csökkentése lehet. Bizonyított tény ugyanis, hogy alacsonyabb haladási sebesség esetén a baleset bekövetkezésének kockázata jelentősen csökken, továbbá alacsonyabb ütközési, illetve elütési sebesség mellett jellemzően enyhébb sérülések alakulnak ki (ettől függetlenül a megkérdezetteknek csak mintegy a fele, 48%-a volt azon a véleményen, hogy a sebességkorlátozás által az áldozatszám csökkenthető, további 7%-uk pedig bizonytalan volt ebben a kérdésben).

A sebességkorlátozás másik fő indokaként a környezetvédelmi szempontok szolgálnak, ide értve a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag-felhasználás és ezekhez kapcsolódóan az üvegház hatás csökkentését. Emellett további jelentős előny lehet az egészségre ártalmas zajterhelés és a zajártalmak csökkentése is, különösen a lakott területek közelében.

A YouGov „Omnibus” közvélemény-kutatása során 1 198 személy véleményének kikérdezésére és elemzésére került sor.

A felmérés ismertetése pptx-formátumban