Nem mindenki használja a biztonsági övet az autóban. A tavaly végzett felmérés szerint Magyarországon a járművezetők 88,5%-a, az első ülésen utazók 87,3%-a, a hátsó utasok 57,1%-a csatolta be a biztonsági övét. A „nemcsatolás” indokai a feledékenységtől a felelőtlenségen át a meggyőződésig terjednek. Mivel évek óta hasonló értékeket mérnek, vélhetően a maradék „nemcsatoló” meggyőzése lesz a legnehezebb. Rájuk vélhetően nem hat a bírságként a rendőrség által kiszabható összeg. Annál inkább hathat a szuperbüntetésnek is felérő biztosítói gyakorlat, amely szerint élő biztosítás mellett is (akár kötelező gépjármű felelősségbiztosításról, akár casco-biztosításról van szó) egy baleset utáni kárkifizetéskor a biztosító csökkentheti a kártérítési összeget, vagy meg is tagadhatja a kárkifizetést, illetve behajthatja azt a baleset óvatlan felelősén.

Az így meg nem kapott, illetve behajtott összeg a rendőrség által kiszabható bírság összegének (körülményektől függően 10 000, 15 000 vagy 20 000 Ft) a sokszorosát is elérheti, ami bizony anyagilag fájdalmas, sőt anyagi csőddel fenyegető is lehet, ha egy károkozón hajtanak be kártérítést. Arról már nem is beszélve, hogy a pórul járt éveken át ezek alapján hiába fizette a biztosítását, ha az nem az elképzelése szerint működik.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megtörtént példát is említett ezzel kapcsolatos sajtóközleményében: egy balesetben a balesetet szenvedett jármű utasa nem volt bekötve, a balesetben elhunyt. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Így azonban a hozzátartozói sérelemdíjnak nincs jogalapja. A biztosítók eljárásrendje persze kifogásolható, viszont azon ez nem változtat, hogy mennyire fontos a biztonsági öv használata (és a biztonsági gyermekülésé úgyszintén). A tapasztalati tények alapján a biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát. Az övhasználat az egy kocsiban utazók sérülési esélyét is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halhatnak meg egy súlyos balesetben, ha a mögöttük ülő ember nincs becsatolva és a balesetben a teste előre csapódik. A gyermekbiztonsági eszközök használata is 55-60%-kal csökkentheti a gyermekek halálának vagy sérülésének a kockázatát.

A biztonsági öv használatában élen járó országok 98-99%-os csatolási aránnyal vezetnek – például a svéd rendőrség nem látja értelmét a biztonsági öv használatának az ellenőrzésének, mert lényegében mindenki csatol, nincs mit ellenőrizni. Szakértők úgy kalkulálnak, hogy ha ez a magas csatolási arány lenne jellemző az Európai Unio összes országára, akkor nagyságrendileg évente 900 közlekedési baleseti haláleset nem történne meg

A biztosítótársaságok a kötelező felelősségbiztosítások kapcsán minden személyi sérüléses kár esetén vizsgálják az öv használatát, illetve annak elmaradása esetén alkalmazzák a kártérítési összeg csökkentését – a kárügyek jelentős részében különböző mértékben. Az eljárást azzal legalizálják (bár a felelősségbiztosítás lényege a felelősség átvállalása), hogy a KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező. A személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól – a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak. A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna. Érdekes megoldás, hiszen egy KRESZ szabály be nem tartására hivatkoznak: ez pont ellentmond a felelősség biztosítás létének, hiszen ilyen jogalapon, tehát, hogy a balesetért felelős autós áthág egy KRESZ szabály, akár egy elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásakor is megtagadhatnák a fizetést, az is egy KRESZ-szabály.

A biztosítók a MABISZ ismertetése szerint a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas-, vagy vezető nem volt bekötve. A fent említett esetben a biztosító azzal érvelt, hogy a jármű utasa bekapcsolt biztonsági öv használata mellett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett volna, vagyis a halálos kimenetel elmaradt volna. Erre hivatkozva a hozzátartozói kárigényeket a biztosító elutasította. Egységes szakmai gyakorlat a biztosítók körében, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett – egyébként tetemes összegű – kárt. S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni a szerződések pontos tartalmával, hogy tudja a biztosított, hogy mit kockáztat. Van ugyanis a piacon olyan társaság, amelynek a Casco terméke tartalmaz személybiztosítási kiegészítő elemet is, azzal a szigorú megkötéssel, hogy ha a biztonsági öv a baleset során nem volt bekapcsolva, a biztosító a teljes – egyébként fizetendő – kártérítési összeg kifizetése alól mentesül. Érdemes hát olvasgatni a „kisbetűs” részeket, és még érdemesebb becsatolni a biztonsági övet: ez utóbbit nem a pénz, hanem a biztonság miatt.