Megszokhattuk már, hogy az üzemanyagok ára akár hetente többször is változhat – az árváltozások dinamikáját a forgalmazók a kőolaj nemzetközi piaci árával, a forint árfolyam változásokkal, a termelési költségekkel egyaránt indokolják. Tíz éven belül az üzemanyagok árai 2012 áprilisában érték el a Magyarországon valaha volt legmagasabb árat, ekkor egy liter benzinért átlagosan 451 Forintot fizettünk.

Összevetve ezt a KSH baleseti-statisztikai adataival, ugyanebben a hónapban 1118 személygépkocsi baleset történt, ami az egész éves adatokhoz viszonyítva átlagosnak számított (csak viszonyításképp, ugyanezen év februárjában 847, augusztusában 1475 baleset történt). Így tehát a magas üzemanyag árakból nem következik szükségszerűen az, hogy mérséklődik a forgalom és vele arányosan csökkenjen a balesetek száma.

Ha az emberek kizárólag pénzügyi megfontolások alapján használnák autóikat, akkor 2012 áprilisában nyilvánvalóan kevesebben ültek volna autóba a dráguló árak miatt. Helyette választhatták volna a tömegközlekedést, vagy a biciklit. A természetes élethelyzetek azonban nagyobb súllyal szerepelnek a döntési mérlegben, mint az üzemanyagár, így akinek szükséges eszköz az autó, az használni fogja azt a drágább üzemanyag ellenére.

Az OMV a megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a benzin árának emelkedése vagy csökkenése nem befolyásolja olyan mértékben az üzemanyag-fogyasztást, mint azt gondolnánk. „A mi tapasztalataink szerint azt, hogy mennyien tankolnak, kisebb mértékben befolyásolják a benzinárak, mint például adott ország teljes ügyfél-elégedettségi mutatója. Az emberek nyilvánvalóan akkor költenek többet, amikor a gazdaság stabil. A benzinfogyasztást illetően legtöbben egy bizonyos céghez ragaszkodnak, amelyben megbíznak; amikor az árak emelkednek, nem az figyelhető meg, hogy lemondanak az autózásról és kevesebben tankolnak, hanem inkább olcsóbb kutat keresnek.”

Az üzemanyag értékesítő vállalatok az év bizonyos szakaszaiban – tekintsük példának a július-augusztusi időszakot – rendszerint emelik az áraikat. Ilyenkor az üdülőszezon, valamint a földeken zajló munkák miatt többen tankolnak, úgy, hogy mindeközben kevésbé veszik figyelembe az árak mozgását. Ez valamilyen szinten természetes, hiszen nem a 2-15 százalékkal megemelt üzemanyagár miatt kell, hogy elhalasszuk a nyaralásunkat.

A már említett 2012-es adatoknál maradva, a nyári időszakban volt a legmagasabb a balesetek száma, amely szintén a fenti okokra visszavezethető – ilyenkor megduzzad a forgalom, főleg az autópályákon, a sofőrök sietnek, figyelmetlenebbek a megszokottnál, illetve több az utakon a rutintalanabb, éves szinten kevesebbet vezető autós. Ez 2012 júliusában 1329 autóbalesetet eredményezett.

És az olajválság?

Az 1973-as olajválság világszerte nagy változásokat hozott, a közlekedést sem hagyta érintetlenül. Az USA kormánya korlátozások bevezetésével próbált meg úrrá lenni a helyzeten: megszabta az egy autós által megvásárolható benzin mennyiségét és azt is előírta, hogy páros napokon csak páros rendszámú, páratlan napokon csak páratlan rendszámú járművek tankolhattak. Volt olyan ország, ahol az olajválság ideje alatt tilos volt vasárnap autóba ülni. Kampányok készültek a tömegközlekedés népszerűsítésére, hangsúlyozták a takarékosságot és a környezetkímélést. Az utakon egyre több üzemanyag-takarékos jármű bukkant fel, az iparban pedig megnőtt a víz- és szélenergia jelentősége.