A Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Szilvai József Attila elmondta, hogy a 32 ezer kilométernyi országos közúthálózatot kezelő cég nemzetközi együttműködésben hat projektben több mint 5 milliárd forintot használ fel az intelligens közlekedési rendszerek létesítésére, a meglévők megerősítésére 2018 és 2022 között. A magyar közúthálózat mentén jelenleg is számtalan kamera, szenzor és jelzőberendezés működik, a telekommunikáció és az informatika dinamikus fejlődése pedig új távlatokat nyit a forgalomszabályozás és az információközlés területén. Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) számos technológia kombinációját jelentik, amelyek az adatok gyűjtésétől, azok feldolgozásán át az információk továbbadásáig sokféle feladatot foglalnak magukban.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az ITS kiépítése során 2019 végéig elkészült az Útinform szolgálat üzemeltetésében lévő Nemzeti Adathozzáférési Pont, ahol egy helyen, szabványos gépi feldolgozásra alkalmas formátumban kereshetők és letölthetők a közútkezelőknél elektronikusan gyűjtött adatok. Az ITS kiépítéseként tavaly 126 helyszínen fejlesztettek, jellemzően gyorsforgalmi utak mentén 45 új kamerát telepítettek, további 9 helyszínen a meglévő eszközöket cserélték korszerűbbre. A fejlesztés részeként 274 tehergépjármű parkolóhelyet vontak be a foglaltságot mutató monitoring rendszerbe, 13 helyszínen telepítettek rádiós adó-vevő berendezéseket. Az adó-vevő eszközök városi környezetben alkalmazható funkciójának tesztelése zajlik, pilot projektekben Győrben 10, Zalaegerszegen 8 jelzőlámpás csomópontban épül ki a hálózat.
A Magyar Közút a fejlesztésekkel 2022-ig leteszi az alapját a kétszintű forgalom irányítási központnak, amely a begyűjtött adatok felhasználásával előre tudja majd jelezni a várható forgalmat, a változásokra időben lehet majd reagálni a forgalomszabályozás különböző eszközeivel, például terelő utak kijelölésével, a tervezett karbantartási munkák halasztásával, a gépjárművezetők tájékoztatásával. Szilvai József Attila rámutatott arra is, hogy a Nemzeti Adathozzáférési Ponton keresztül megosztott adatokra a digitális térképgyártók, szolgáltatók új utastájékoztató szolgáltatást készíthetnek, vagy a meglévőt fejleszthetik tovább, ezzel jelentősen segítik a járművezetők tájékoztatását. A fejlesztésektől azt várják, hogy kevesebb és kisebb hatású forgalmi zavarok lesznek a közúthálózaton, növekszik a közúti közlekedés biztonsága, a közlekedő járművek környezeti hatását mutató ökológiai lábnyom pedig kisebb lesz.