A Központi Statisztikai Hivatal 2012. február 20-án kiadott gyorstájékoztatója Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének 2011. évi végleges, ellenőrzött statisztikai adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy 2011. ismét kedvező esztendő volt a hazai közúti közlekedésbiztonság alakulása szempontjából.
A KSH által közzétett adatok alapján 2011-ben összesen 15 827 személysérüléses közúti baleset történt, 3,0%-kal kevesebb, mint 2009-ben (akkor 16 308 balesetet regisztráltak). Kedvező tendencia a halálos, és a súlyos balesetek számában mutatható ki, a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számában lényegi változás gyakorlatilag nem történt.
Legnagyobb mértékben, 13,3%-kal a halálos kimenetelű balesetek száma csökkent (649-ről 563-ra), a súlyos sérüléses balesetek számában 8,4%-os (4 941-ről 4 527-re) negatívum tapasztalható. A könnyű sérülésesek balesetek száma a 2010. évi 10 718-al szemben tavaly 10 737 volt. (0,1%-os a növekedés).
Az elmúlt év legnagyobb közlekedésbiztonsági eredménye vitathatatlanul a halálos áldozatok számában mérhető, hiszen tavaly 102 fővel kevesebben vesztették életüket közútjainkon az előző évhez képest. A 2010. évi 740 főről az elmúlt évben 638 főre sikerült visszaszorítani a közúti balesetben meghalt személyek számát, s ez jelentős eredménynek, 13,8%-os csökkenésnek felel meg.
A súlyosan sérültek száma 2011-ben 519 fővel (5 671-ről 5 152-re), a könnyen sérültek száma pedig 226 fővel csökkent (15 246-ról 15 020-ra), összehasonlítva a 2010-es adatokkal.
Egyértelműen pozitív kép rajzolódik ki az ittas járművezetés alakulásában is. A 2010. évi 1 883 fővel szemben 2011-ben 12,6%-kal kevesebb, azaz összesen 1 645 személy okozott ittas állapotban személysérüléses közúti balesetet. Ennek megfelelően az ittas baleseteknek az összes személysérüléses közlekedési baleseten belüli aránya is kedvezően alakult (11,5%-ról 10,4%-ra esett vissza).
Az ittasan okozott közúti balesetek mintegy fele, 49,4%-a a személygépkocsi vezetőkhöz köthető (832 eset), akik egyébként a legnagyobb arányban vesznek részt a közúti forgalomban. Az ittas vezetés területén kimagaslóan magas a kerékpárosok aránya, melyet hűen érzékeltet, hogy 2012-ben 373 balesetet, azaz az ittasan okozott baleseteknek csaknem az egynegyedét (22,7%-át) a kerékpárosok okozták.
Az eredmények ellenére hazánkban átlagosan számítva még mindig minden 10. személysérüléses közúti balesetet ittas személy okoz, mely jelentősen meghaladja az ittas vezetőknek a közutakon betöltött, 1 % körülire becsült arányát.
A hazai gyorsforgalmi úthálózaton 2011-ben 2,9%-kal kevesebb személysérüléses közúti baleset történt (16 308 helyett 15 827). Ezen belül a halálos kimenetelű balesetek száma 649-ről 563-ra csökkent (- 13,3%). A gyorsforgalmi utak hosszához mért fajlagos mutatók szerint az M0 autóúton történt a legtöbb közúti baleset, a 100 km-re jutó 67 balesettel.
A közlekedési balesetek főbb okai az elmúlt évekhez képest lényegesen nem változtak. Az összesen regisztrált 15 827 baleset okai között első helyen emelhető ki a gyorshajtás (4 497 eset, azaz 28,4%), másodikként – holtversenyben – a szabálytalan irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak meg nem tartása (3 583 eset, az összes 22,6%-a) és az elsőbbségi jog meg nem adása (3 579 eset, ugyancsak 22,6%).
Az adatok alapján a személysérüléses közúti balesetek 60,1%-át személygépkocsi vezetők, 9,6%-át tehergépjármű vezetők, 1,1%-át pedig autóbusz vezetők okozták. A segédmotoros kerékpárosoknak 5,2%-os, a motorkerékpárosoknak pedig 4,2%-os a részarányuk a balesetek okozásában.
A forgalomban betöltött arányukhoz mérten kifejezetten magas a kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében (11,3%), míg a gyalogosok a közúti balesetek 6,1%-át idézték elő.
Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programja (címe: „A „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015”) a közlekedésbiztonság területén két mennyiségi célkitűzést is tartalmaz. A fő cél a közúti balesetben meghalt személyek számának 2015-ig történő legalább 50%-os csökkentése tekintendő, a 2001. adataihoz képest.
Második célként a program a személysérüléses közúti balesetek számában azonos – tehát 2015-ig 50 %-os – csökkenési értékeket fogalmaz meg, azzal a kitétellel, hogy itt mellőzi a „legalább” kifejezés használatát. Amennyiben a 2011. évi adatokat a 2001. év – azaz a közlekedéspolitikai koncepció bázisévének – adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy:
– a személysérüléses közúti balesetek száma 11,9%-kal csökkent (18 505-ről 15 827-re),
– a balesetekben meghalt személyek száma 48,5%-kal csökkent (1 239-ről 638-ra).
Az előzőek alapján kijelenthető, hogy a hazai közlekedéspolitikai koncepciónak a közúti áldozatok számára vonatkozó célkitűzése 2011. végére – azaz időarányosan – teljesült. A tíz év alatti 1 239 főről 638 főre történő, 601 fős áldozatszám csökkenés vitathatatlanul kiemelkedő eredmény, mely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a hazai közlekedésbiztonsági célkitűzés a halálos áldozatok száma vonatkozásában akár túl is teljesíthető.
Az elért sikerek mögött alapvetően összetett folyamat áll. A több éve tartó beavatkozások sorából – az ellenőrzések és a prevenció mellett – mindenképpen ki kell emelni a szabályozási háttér jelentős és többszöri módosítását, első sorban az objektív felelősség hazai bevezetését, valamint a szankciók megemelését.
A kapcsolódó ppt előadás
