Sokan első reakcióként rávágják erre a tényre, hogy „a járványveszély idejében kevesebben autóztak, persze, hogy kevesebb volt a baleset”. Igen, ez igaz a tavaszi időszakra. Azonban a baleseti halálesetek számának mérséklődése nem állt meg, és bár történtek nagyos súlyos és tragikus közlekedési balesetek a nyári időszakban is, azonban összességében a számuk jelentősen csökkent, pedig a forgalom visszatért. Sőt a nyaralóhelyek közelében a belföldi turizmus rég látott fellendülésével a forgalomsűrűség jelentősen nőtt.

2020 január elseje és augusztus vége között összesen 9018 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ez a szám 16,1 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző évben regisztrált (akkor 10 748 baleset történt) – az adatok a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok által szolgáltatott előzetes baleseti statisztikából származnak.

A halálos kimenetelű balesetekben még jelentősebb a csökkenés mértéke: idén az első nyolc hónapban 240 halálos kimenetelű baleset történt, amely 24,3 százalékos csökkenést jelent a 2019. év azonos időszakához képest (tavaly 317 halálos kimenetelű baleset). Ezekben a balesetekben tavaly 358-an haltak meg, idén 26,8 százalékkal kevesebben, 262-en vesztették életüket az útjainkon.

A súlyos sérüléses balesetek száma az összbalesetszámhoz hasonló mértékben mérséklődött, idén a tavalyihoz képest 16,2 százalékkal történt kevesebb (2678 történt a tavalyi 3197-hez képest). A súlyos sérültek száma ezen belül 16 százalékkal (3599-ről 3023-ra) csökkent.

A könnyű sérüléssel járó balesetek esetén szintén csökkenés mérhető: az év első nyolc hónapjában 15,7 százalékkal kevesebb történt, mint egy évvel korábban (az esetszám 7234-ről 6100-ra csökkent). A könnyű sérültek száma pedig 17 százalékkal (10378-ról 8614-re) csökkent.

Az első nyolc hónapban a balesetek 35 százaléka írható a haladási sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt (ebben benne van az abszolút és relatív gyorshajtás is). 23 százalékban az elsőbbségi jog megsértése miatt történt baleset, ez a baleseti ok a lakott területeken belül dominál. Kiemelhető még a baleseti okok közül magas esetszámmal a kanyarodási szabályok megszegése, amely a balesetek 16 százalékáért felelős.

Fontos viszont megjegyezni, hogy míg a korábbi években a gyorshajtás, mint baleseti ok 30 százalék alatti aránnyal szerepelt, idén ez feljebb kúszott. Kiemelten kezelt még az ittasan okozott balesetek számaránya, amely idén 10 százalék volt. Sajnos ez az érték az előző év azonos időszakához képest (2019-ben 8,6 százalék) 16,3 százalékos emelkedést mutat. Ellenben ez a baleseteken belüli arányt mutatja, esetszámot vizsgálva az ittasan okozott balesetek száma is csökkent az idén 2,8 százalékkal (925-ről 899-re) az előző év azonos időszakához képest.

A balesetek okozói közül 64 százalékos arányt képviselnek a személygépkocsi-vezetők. Második legnagyobb csoport 13 százalékos részesedéssel a kerékpárosok, a harmadik helyen 7 százalékkal a tehergépkocsi-vezetők állnak. A gyalogosok okozták a balesetek 4 százalékát.

Az elmúlt 20 évben jelentősen javult a közlekedésbiztonság Magyarországon, kevesebb, mint a felére csökkent a halálos balesetek száma. Azonban az elmúlt években a folyamat lefékeződött, ezért is jelentős dolog, hogy idén újra csökkeni kezdett. Mint fent említettük, ebben csak részben felelős a járványveszély, illetve az amiatt hozott intézkedések. A csökkenésben szerepet játszanak az infrastruktura fejlesztések, valamint a megváltozott jellegű rendőri jelenlét a közutakon.

A Pofátlan(TAN)ítók, azaz a civil jellegű rendőrautók megjelenése komolyan formálja az úton lévők hozzáállását a közlekedési szabályokhoz. A váratlanul, az ország bármely pontján, bármely úton feltűnő jelöletlen rendőrautók közel százszázalékos hatékonysággal lépnek fel a szabálysértőkkel szemben. Kijelentjük, hogy minden elfogásnak büntetés a vége, hiszen videófelvételen rögzített a szabálysértés folyamata.

Így nem csak az alkalmi szabályszegők figyelnek oda jobban a KRESZ betartására, hanem a visszatérően, kifejezetten közlekedési előny szerzéséért rendszeresen szabályszegő vezetők is visszafogták magukat, hiszen a rejtett rendőrautók bárhol, bármikor felbukkanhatnak, és elsődlegesen pont az olyan szabályszegések kiszűrését tűzték célul, amely mások hátrányára történik.

Az ilyen rendőri jelenlétre már nagyon szükség volt, hiszen a közlekedési balesetek számában az Európai Unioban rosszabbul állunk a nyugati országoknál. Így azonban elérhetjük, hogy biztonságosabb legyen a közlekedésünk, radikálisan csökkenjen a közlekedési balesetek száma, és a halálesetek száma ne haladja meg az uniós átlagot.