Egyre drágulnak az új autók, miközben a szállítások akadoznak, továbbá a vásárlók is hezitálnak, sokan óvatosak az életet nehezen kiszámíthatóvá tevő járványhelyzet miatt, így nem szívesen ruháznak be új autóra, mások pedig nem tudják eldönteni, milyen hajtásláncot válasszanak, így inkább kivárnak. Bár a piac a járvány előtti szintet még nem érte el, de lassú felfutást mutat. Az idei első félévben Magyarországon eladott több mint 75 ezer új autó éves szinten 11 százalékos bővülést jelent, de 16 százalékkal elmarad a 2019-ben elért eladásoktól.

Ugyanakkor az idei eredmény 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabosopera eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 millió darabos értékesítést.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is. Másrészt az is kérdéses, hogy a már tavaly elindult gyártási idők meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.” A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személyautó-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárd forinttal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.

A szakember hozzátette: „Az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flotta szintű széndioxid kibocsátási elvárást a jövőre nézve, van gyártó, akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvóta rendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott „városi terepjárók” méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag kibocsátással bírnak. Ezen túlmenően a motor teljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni és ennek ára van: fejlesztési és kvóta oldalon is, amely óhatatlanul be kell, hogy épüljön a vételárba. Mind a forgalmazói, mind a felhasználói oldalon elindultak változások, ezek pedig 4-5 év múlva már igen markáns eltéréseket fognak mutatni az elmúlt évek új autó vásárlási szokásaihoz, szempontrendszeréhez képest.”

Zs. Nagy István szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. Az autóvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően. „Sokan nem tudnak egyelőre választani. Nem tudni, hogy a hagyományos autók, azaz a dízel- és benzinmotoros autókra milyen szabályozás vonatkozik majd a jövőben. Kérdés a vevőjelöltek körében az is, hogy hibrid autók vagy tisztán elektromos autót vásároljanak. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza a keresleti oldalnak erre, az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el.”

Az újautó piaci változások a használt piacra is hatnak természetesen: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is jól látszik, ez a hazai piacon különösen tetten érhető. A használtautó piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak, vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új autóba ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat, mert a magas futásteljesítményű, nagyobb üzemeltetési költséget generáló autókat nem érdemes sokáig megtartani.

A tisztán elektromos autók aránya növekszik, bár az arányuk még mindig nem jelentős. A belső égésű motorok és az ezekre épített hibridek még sokáig itt maradnak velünk, hiszen ezeket még nem tudják teljes mértékben helyettesíteni a feltörekvő elektromos társaik. A lízingszövetség elnöke kiemelte: ahogyan a nemzetközi új és használt autópiacok átalakulásában, úgy a magyar piacok szempontjából is döntő szerepe lesz a jövőbeni szabályozói intézkedéseknek. Itt első sorban a külföldről beáramló használt járművek adózási, az új gépjárművek beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó támogatási szempontokra, illetve a környezetvédelmi norma teljesítésen alapuló úthasználatra kell gondolni.