Május 11. és 13. között 1190 járőr ellenőrizte szerte az országban a gyalogos-átkelőhelyek forgalmát. 1013 helyszínen dolgoztak, egy-egy gyalogos-átkelőhelynél átlag egy-másfél órán át tartott az ellenőrzés. Hogy eleve kizárják a vitás helyzeteket 136 testkamerát és 562 kamerával felszerelt rendőrautót is bevetettek. A szabálytalanságon tetten értek így lényegében minden esetben elfogadták a helyzetet, hiszen felvétel készült a tettükről.

Járművezetők közül közigazgatási bírságot 564 esetben kaptak, 1099-en pedig szabálysértési bírsággal lettek szegényebbek. 412 szabálytalankodó autóst csak figyelmeztettek, 130-at viszont feljelentettek az intézkedő rendőrök. A gyalogosok sem szerénykedtek az ellenőrzés ideje alatt, számukra 244 esetben szabtak ki szabálysértési bírságot, 907 embert figyelmeztettek, 25-öt pedig feljelentettek.

És, hogy ki mit követett el? A gyalogosok a legtöbbször figyelmetlenül léptek az úttestre, sokan mobiloztak közbe, nem néztek körül, gyakran féktávolságon belül beléptek a közeledő autó elé: holott mit ér az elsőbbség, ha a kórházból nem lehet élvezni? Hiszen már egy viszonylag alacsony sebességgel történő gázolás is könnyen jár baleseti halállal. A gyalogos-átkelőhelyek biztonságáért a gyalogosok nagyon sokat tehetnek!

Az autósok hibái is jellemzőek, túl gyorsan közelítik meg a gyalogos-átkelőhelyet, ott későn veszik észre az átkelésre várakozókat és már nem tudják az elsőbbséget biztosítani. Gyakori a „tolakodás-türelmetlenség” tehát az autó még átgurul a gyalogos előtt, holott másik jármű már megállt, vagy éppen a gyalogos még át sem ért, de már áthalad mögötte az autós is.

Az ellenőrzések során a kialakított gyakorlat szerint a szabálytalan gyalogosokat a testkamerával felszerelt civil ruhás rendőrök állították meg, majd a „papírmunkát” a közelben tartózkodó egyenruhás kollegák végezték el. A szabálytalan autósokat pedig a jelöletlen, civil jellegű kamerás rendőrautók emelték ki a forgalomból.

A közlekedők reakciói igen sokrétűek voltak: a testkamera használatán a legtöbben megdöbbentek, (a civil ruhás rendőrök mindig igazolták magukat). Az autósok helyeselték, hogy végre a gyalogosokat is ellenőrzik, Győrött például taxisok mentek oda a munkájukat végző rendőrökhöz és megköszönték nekik az ellenőrzések szemléletváltását. Érdekes módon az autósok inkább megszokták az ellenőrzést, nem igazán mondtak ellent, ellenben a gyalogosok számtalan indokot soroltak fel a szabálytalanság okaként. Legtöbben valahová siettek (haza, munkába, buszhoz, vonathoz), egy férfi arra hivatkozott, hogy siet a feleségének vacsorát főzni. Valószínüleg izgalmasabb ételt főzhetett volna, ha a bírság összegét hozzácsapta volna a hozzávalók beszerzésének a büdzséjéhez.

Tehát legközelebb óvatosabb lesz. És javasoljuk, hogy mindenki legyen óvatosabb, és nem csak azért, mert lesz még ilyen ellenőrzés, sőt újabb közlekedési területen is hasonló meglepő tevékenységet fog kifejteni a rendőrség. Elsődlegesen ne a bírságoktól való félelem ösztönözze a közlekedőket az óvatosságra, figyelmességre, hanem, hogy biztonságosabbá tegyük az útjainkat, hiszen életünk egyik színtere a közlekedés! Jó lenne feszültség és félelem nélkül megélni a közlekedést, bármely formában is műveljük azt.